Az utóbbi időben elég rég óta, egy-két kisebb utat leszámítva, nem nagyon utaztunk sehova. Ennek többnyire a Covid szigorítások, másrészt az unokákkal kapcsolatos teendőim megszaporodása volt az oka.
De szeptemberben sikerült 2 unokamentes hetet találni, így egyből jött a gondolat, hogy valahova el kellene utazni. Egyrészt relaxálni, pihenni szerettünk volna, de tudom, hogy arra már képtelen lennék, hogy két hétig csak valahol egy parton feküdjek, így olyan helyet próbáltunk keresni, ahol a strandoláson kívül valami más programot is lehet csinálni.
A Karib tenger térsége és Ázsia egyaránt kiesett, mert ezeken a helyeken a szeptember nem túl szerencsés választás az esős évszak miatt. Meg talán nem is szerettünk volna most olyan messzire repülni, így maradt Európa. Sok gondolkodás, tervezgetés után végül is úgy gondoltuk, hogy a sok-sok görög sziget közül a Törökország közelében lévő három szigetet, Kos, Symi és Rodosz szigetét látogatjuk meg. Hogy miért pont ezt a hármat? Hát nem is tudom pontosan. Lehet, hogy mivel először Törökországban gondolkodtunk, és ezek a közelében vannak? De ahogy egyre többet nézegettük az interneten található információkat, egyre jobban láttuk, hogy mindhárom sziget gyönyörű, és biztosan nem fogjuk megbánni, hogy őket választottuk.
A program lassacskán összeáll, a repülőjegyeket, szállásokat lefoglaltuk, kompjegyek, autóbérlések még hátra vannak.
Hadd osszak meg némi előzetes információt ezekről a szigetekről.
Symi a Dodekanészosz-csoport egyik kisebb üdülőszigete, alig több mint 13 km hosszú és 8 km széles. Főként hajóépítő iparáról és
tengeri szivacsáról ismert.
A görög Rodosz, Kos és Tilosz szigetek és a török szárazföld között fekvő sziget tökéletes kirándulóhely minden természetbarát
számára, aki a csendet és az igazi Görögország
érzést keresik.
A sziget Gialoson kívül még a felső városra, Chorió-ra, az alatta fekvő Pedi öbölre, a Gialostól északra fekvő Nimborios öbölre és a Panormitis kolostoregyüttesre oszlik. Sok gyönyörű színes lakóházat, pompás kolostorokat, rejtett strandokat, azúrkék vizeket és túraútvonalakat fedezhetsz fel a szigeten.
Sajnos minden kis rejtett kincset nem fogunk tudni felfedezni, mert erre a két szigetre mindössze egy hetünk van, a második hetünket pedig Rodoszon fogjuk tölteni.
Rodosz Görögország negyedik legnagyobb szigete, méretben csupán Kréta, Evia és Leszvosz előzi meg. A görög szigetvilág több száz tagja közül Rodosz fekszik a legkeletebbre, a török partoktól mindössze 20 km-re. A sziget egyik különlegessége, hogy egyben két tenger közötti választóvonal, nyugatról az Égei-tenger, míg keletről a Földközi-tenger határolja. Rodosz is a Dodekanészos-szigetcsoport tagja, A sziget dimbes-dombos, de sík és hegyvidék is megtalálható. Legmagasabb pontja az 1215 méter magas Attavyros. A sziget teljes hossza 77 km, a legszélesebb pontján 37 km széles.
Rodosz több mint 5000 éves múltra tekint vissza, több ókori civilizáció is virágzott a szigeten. A sziget stratégiai elhelyezkedése miatt még Nagy Sándor is fontosnak tartotta, hogy a birodalmába olvassza.
A rodoszi kolosszus az ókor történelmének része, de Rodosz legizgalmasabb, legérdekesebb és a sziget életére ma is hatást gyakorló történelmi állomása a lovagok megjelenése volt. A lovagok először átutazóban a XII. században tüntek fel, majd 1306-tól fokozatosan átvették a hatalmat a sziget felett. A lovagok korát 400 éves török hódoltság követte, aminek az olaszok vetettek véget 1912-ben. A sziget csak a második világháborút követően került Görögországhoz.